Aquarius Élet-Mű-Hely-Alapítvány
|
|
Gyerekjóga tábor #Galagonyaház 2018. 5. és egyben utolsó nap délelőtt
Ma is sorban gyülekeztek a gyerekek 8:00-9:00 közt, eleinte benn színezgetve, játszva, majd kinn a finom tavaszias időben folytattuk a szabad játékot. Ma már nem csak a kis ovisokon, de a nagy sulisokon is látszódott, hogy kezdenek kifáradni pl. nem kezdtek azonnali zombi kidobósba, inkább beszélgettek, alkottak a nagyok, a kicsik pedig csendesen szerepjátszottak :-D Tízórai után kezdtük az ovis jógát. Szerettem volna látni, hogy mennyi maradt meg a hétből, illetve az ovisok a táborzáró jutalom-pont vásárra szerettek volna még pontokat gyűjteni, így hát ez az óra a jutalompontoké és az összefoglalásé volt. A nyitó kör és OM mantra után Gömbimaci körbe járt, és mindenki mondhatott és bemutathatott egy jógás gyakorlatot, amit a héten vettünk, amit azután együtt meg is csináltunk, és záporoztak a jutalompontok. Átismételtük a lefelé és felfelé néző kutyát, a cicát, a lovacskát, a majmot, az őzikét, a nyuszit, a fókát, a halat, a sánta rókát, a pókot, a tigrist, a kobrát, az oroszlánt, a farkast, az elefántot, a krokodilt, a békát, az asztalt, a pizzát, szinte mindent átismételtünk a hétből, és még többet is! A minik – a kis 3 évesek: Lili, Nándi és Bálint – fél úton kidőltek. Tényleg látszott már rajtuk, hogy ők igazán igyekeztek, de itt volt a határ. És minden picur 3 éves anyukájának üzenem, elmondhatatlanul büszkék lehetnek a kicsikre, mert én legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy ennyire szépen lehet velük dolgozni majdnem az egész 5 napos tábor alatt. Tényleg csak az utolsó nap utolsó foglalkozásának utolsó fél órájában adták fel, és én teljesen megértettem :) Viszont már több anyukával meg is beszéltem, hogy szeptembertől nem maradnak anyukák az ovis jógán, mert azt gondolom, azért is tudtam ilyen fantasztikusan dolgozni velük, mert nem volt itt anya, a kibúvó pont ;) Egy idő után a 4 évesek is kispadra csücsültek, és az óra utolsó tucat jutalompontjait az 5-6 évesek gyűjthették be. Megint 1 órát tudtunk dolgozni az ovisokkal. Le a kalappal minden ovis előtt!! Szuperek voltak! Ebéd után megint csendes pihenő és meseolvasás következett. Most egészen csendesek voltak a gyerekek, mert nagyon várták a vásárt ;) Zohara el is aludt, ő egyedül az egész tábor ideje alatt. A többieknek meg kellett várnia a vásárral, amíg felébred – ez kicsit nehezen ment az ovisoknak. És azután jött a vásár, mindenféle kincsekből és finomságokból lehetett begyűjteni a jutalompontok arányában. |